A rendelkezések főképp a vaddisznók kilövésére fókuszáltak, hogy ezzel is fékezzék az afrikai sertéspestis terjedését. Elsősorban a vadászati egyesületek kaptak feladatokat, ám arról konkrétan nem esett szó, hogy milyen összegből, milyen – egyelőre rendelkezésre nem álló – eszközökkel kell véghez vinni a kilőtt állatok tetemeinek a szállítását illetve elégetését. A kártalanítás kapcsán is csak kérdések merültek fel.
„A minisztérium a több mint két oldalas, semmitmondó válaszában a felelősséget hárította, gyakorlatilag azt mondta, hogy mindenki oldja meg a dolgot úgy ahogy tudja. Ez szerintem felelőtlenség, különösen, hogy a romániai sertés-ágazatot veszélyezteti az afrikai sertéspestis” – mondja Magyar Lóránd.
A vaddisznótetemek elégetése kapcsán feltett kérdésre adott válaszban az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságot teszik felelőssé, a kilőtt állatok szállítására pedig utánfutós járműveket javasolnak – csak éppen arra nem térnek ki, hogy miből béreljen járművet az a vadászegyesület, aki nem rendelkezik ilyennel.
A kártérítéssel kapcsolatban pedig elszomorító a válasz: a vadászegyesületek annyi kártérítést adnak egy kifejlett, nagy agyarral rendelkező, értékes trófeaként számon tartott vaddisznóért, mint egy átlagosnak mondható állatért – ezzel pedig hatalmas kár éri az egyesületeket.
„A minisztérium sok kérdésben az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóságra hárítja a felelőséget, megjegyezve, hogy az az intézmény kapott javaslatokat az afrikai sertéspestis-járvány megfékezésére. A hivatalos válasz szerint a pénzügyminisztériumnak is adtak javaslatokat a rendelkezések végrehajtása kapcsán. A legszomorúbb viszont az, hogy érdemben nem történnek komoly lépések az ügyben” - foglalja össze a helyzetet a parlamenti képviselő.